Hogyan lehet és hogyan érdemes nyelveket tanulni?

 Hankiss Elemérnek volt egy javaslata pár éve (2009-ben), érdemes visszagondolni rá, idézem:

 "Külön kiemelek egy lehetséges programot, amely ez II. Józsefre utalva nevezzünk el Kalapos király-programnak. Célja az volna, hogy tíz-tizenöt év alatt kétnyelvűvé alakítsa az országot. Mert ha tíz év múlva is legfeljebb csak az ország egynegyede tud majd jól beszélni, olvasni, írni egy világnyelven (a magyar sajnos nem az), akkor aligha tudunk bekapcsolódni a globális innovációs folyamatokba. Érthetetlen számomra, hogy az iskolapadokban eltöltött 8 vagy 12 év miért nem elegendő ahhoz, hogy a diákok jól megtanuljanak egy idegen nyelvet. Az eddigi kudarc a magyar oktatásügy súlyos szégyene. Mielőbb ki kell dolgozni és országosan bevezetni, következetesen végrehajtani egy új programot. Komoly ösztönzők, bevezetés is szükséges ahhoz, hogy a társadalom maga is megmozduljon. Elképzelhetők például a következő intézkedések:

 Mondjuk 2012. január elseje után tanári diplomát csak az kaphat, aki legalább egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A már diplomával rendelkező tanároknak 2014-ig kell pótlólag letenniük a nyelvvizsgát.

 2014 után országgyűlési képviselő, városok polgármestere és jegyzője, minden magas rangú köztisztviselő (főosztályvezető és följebb, helyettes államtitkár és államtitkár, miniszter, országos intézmények vezetője és vezető tisztviselője, állami vállalatok vezető tisztviselője, IT és FB tagja) csak az lehet, aki legalább egy nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A jelenleg hivatalban lévőknek 2014-ig kellene letenniük a nyelvvizsgát. Ha az állampolgárok látnák, hogy a törvények a nyelvtudást a vezető beosztásúaktól is megkövetelik, akkor ez talán őket is még serényebb nyelvtanulásra ösztönözné."

(Csapdák és egerek, 179.o.)

 Kiegészítés: az a bizonyos nyelv, amiből felsőfokú nyelvvizsgát kellene szerezni, nyilvánvalóan az angol kellene, hogy legyen.

 A nyelvtanulás azért speciális, mert nem lehet úgy megtanulni, mint más iskolai tantárgyakat, ismeretek halmazaként. A nyelvtanulás ugyanis nem ér véget a nyelvóránál, sőt, ott kezdődik, ahol a nyelvóra véget ér. Volt egy vonatkozó bejegyzés a Konzervatórium nevű blogon, amivel nagyjából egyetértek: 

„Idegen nyelveket tanártól, tankönyvekből, iskolás stílusban csak annyit érdemes tanulni, mint amennyit az átlagos középiskolában tanítanak: kb. 200 órát, tehát egy erős alapfokig, vagy egy gyenge középfok környékére. Ennyit is csak azért, mert minden kezdet nehéz, és kell valaki, aki segít. De ez nem nyelvtanulás, csak alapozás, felkészülés a valódi nyelvtanulásra. Mert ennek többnyire alig-alig van köze ahhoz, ahogy a nyelvet valójában használják. Utána (de már közben) is következik a valódi nyelvtanulás, ami egészen egyszerűen úgy történik, hogy minél többet kitesszük magunkat az adott nyelvnek: film, zene, könyv, újság, internet. Ne felejtsük el, hogy alapjában véve az anyanyelvünket sem az iskolai magyarórákon sajátítottuk el!”

 Tehát szerintem is, a lényeg, hogy foglalkozzunk az adott nyelvvel, és akkor tudjuk jól megtanulni. Filmek (először felirattal), dalok, képregények, honlapok, könnyebb majd nehezebb regények, kommunikáció stb. Az olyan internetes oldalak pedig, mint pl a FluentU, egyre több segítséget adnak és egyre hatékonyabbak. Körülbelül így tanultam meg angolul és japánul, mielőtt még egyetlen napot is töltöttem volna Japánban, és egyetlen japánnal is beszéltem volna.

Hogyan tudnánk minél jobban kitenni magunkat egy idegen nyelv hatásának ezeken az egyéni erőfeszítésen túl? Magyarul hogyan segíthetne a kormányzat, amellett, amit Hankiss ajánlott? Adja magát a televízió. Ha rajtam múlna, azonnal beszüntetném a filmek szinkronizálását, figyelembe véve, hogy a saját szüleim se szívesen ülnek le egy feliratos film elé, mert megszokták, hogy nem kell televíziózás közben olvasni. Így mindenkiben egyre több szó rögzülne szinte automatikusan, és napról napra lehetőségük lenne, hogy szokják az adott nyelvet - amely az angolszász kulturális dominancia (lásd: Hollywood) miatt elsősorban nyilván az angol. Illetve a magyar nyelvű műsorokat (hírek, beszélgetések) azonnal angol felirattal látnám el. Ez, plusz a Hankiss-féle ötlet hosszabb távon valószínűleg jobban segítene a nyelvtudásunknak, mint a több nyelvóra. Továbbá számos kormányzati megnyilvánulásban hangsúlyoznám, hogy mindez mennyire fontos. Például az írek azért tudtak nagy ütemben fejlődni, mert mind tudtak angolul, és így könnyen „bekapcsolódtak a globális innovációs folyamatokba”. (Bocsánat hogy megint Szingapúrral jövök, de ott ugye három népcsoport él: kínaiak, malájok és indiaiak. És milyen nyelven beszélnek, már a saját nyelvük mellett? Angolul. Szerencsére Magyarországon nincs ennyi népcsoport, mert ez potenciális feszültségforrás, de akkor is: elgondolkodtató példa.)

 Egyszerű konklúzió: minél hamarabb lesz kétnyelvűvé az ország, annál jobb. Minél később, annál tovább fog stagnálni.